Belső rendszabályzat

A SZÉKELYUDVARHELYI REFORMÁTUS DIÁKOTTHON MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

érvényes 2020. április 26.-tól

1.§. a)A székelyudvarhelyi Református Diákotthon, mint a Református Diákotthon Alapítvány egyik egysége működik, és fölötte ezen keresztül gyakorol felügyeletet az Erdélyi Református Egyházkerület.

b)A Diákotthon belső működésének nyelve a magyar.

2.§. A Diákotthont egy kuratórium vezeti, melynek tagjai: az igazgató, az ifjúsági elnök, és egy 4 tagból álló választott bizottság. A kuratóriumban lennie kell egy református lelkésznek.

3.§. a) Az igazgatót a Református Diákotthon Alapítvány (RDA) közgyűlése nevezi ki előre meg nem határozott időre. Indoklással a közgyűlés bármikor le is cserélheti.

b) Az igazgatónak, a rábízott intézetben, mindenben vétó joga van.

4.§. a) Az ifjúsági elnök képviseli az ifjúságot (a Diákotthon teljes diákságát). Az ifjúsági elnököt az „otthontagok” gyűlése választja meg, egy iskolai évre, azon példás magaviseletű, otthontag ifjak közül, akik már legalább egy évet laktak az Udvarhelyi Református Diákotthonban.

b) Az ifjúsági elnököt helyettesítheti az ifjúsági alelnök, kit ugyanazon módon és feltétellel választanak meg, mint az elnököt, azzal a kikötéssel, hogy ifjúsági alelnöknek mindig más neműt kell választani, mint ifjúsági elnöknek. Először az elnököt választják meg, és annak függvényében – új választás során – az ifjúsági alelnököt.

c) Az ifj. elnök felettese az ifj. alelnöknek. Felülbírálhatja, módosíthatja, annak határozatait, de az ilyen módosításait mindig írásban indokolnia kell.

d) Az egész intézetben gyakorolja a felügyeleti jogát. Ha hibát talál, azt a igazgatóság elé terjeszti, de az ifjak között közvetlenül is fegyelmezhet. (megvonhatja a diákok kimenőjét, beoszthatja takarítani).

e) Beosztja (ha igényli, az intézeti titkár segítségével) a diákság kapus-, hetes- és esetleges egyéb szolgálatait (a szobahetes az kivétel, mert a szobahetességet a szobafőnök osztja be). A szolgálat elcserélésével-, elvégzésének minőségével kapcsolatos panaszokat első fokon ő bírálja el.

f) Saját belátása szerint összeállítja a diákotthonban lakó ifjak közül a „diáktanácsot” mely az ő tanácsadó-segítő csapata.

5.§. A kuratóriumi bizottság tagjai köztiszteletnek örvendő, presbiterképes, a Diákotthonnal semmiféle üzleti viszonyban nem álló református egyháztagok lehetnek.

A bizottsági tagok felét az „otthontagok” gyűlése, másik felét az RDA közgyűlése választja két évre, oly módon, hogy a bizottsági tagok fele része évente megújítódik, mert az első évben fele részüknek a megbízatása csak egy évre szól.

Először az „otthontagok” gyűlése választ, azután az RDA közgyűlése. Ugyan az a személy folyamatosan több ciklusban is újraválasztható. Az újonnan megválasztottak egy héttel a megvá­lasztásuk után veszik át megbízatásukat.

6.§. a) A kuratórium elnöke az igazgató.

b) A kuratórium határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

c) Érvényes határozathozatalhoz a kuratóriumi tagok felének jelenléte szükséges.

d) Hatáskörébe tartozik:

- általában az egész Diákotthon vezetése, ellenőrzése, ide értve az alkalmazottak felvételét és elbocsátását is,

- az RDA közgyűlés által meghatározott ösztöndíjalap beosztása és odaítélése,

- a három havi átlagkeresetet (fizetést) meghaladó pénzügyi kérdésekben a döntéshozás,

- a kicsapással, vagy elbocsátással fenyegető súlyos fegyelmi kérdések letárgyalása,

- a jelen működési szabályzatban nem rögzített hatáskörök és feladatok beosztása.

e) A kuratóriumnak kötelessége az RDA törvényes utasításait végrehajtani; az „otthontagok” gyűlése által elébe terjesztett javaslatokat, kérdéseket alaposan letárgyalni, amennyiben hatáskörébe tartozik, dönteni.

f) Minden egyes kuratóriumi tagnak jogában áll a Diá­kotthon területén bármikor bárkit és bármit ellenőrizni.

7.§. a) Az „otthontagok” gyűlésénszavazati joggal résztvevők: az érvényes mandátummal rendelkező teljes kuratórium, a nevelők és a többi fő állású alkalmazottak, valamint az „otthontag” címet el­nyert diákok. A gyűlésen tanácskozási joggal részt vesz a Diákotthonban lakó teljes diákság.

b) Az „otthontagok” gyűlését szükség esetén bármikor, de általában minden hónap utolsó csütörtökén össze kell hívni.

c) Ezt a gyűlést az igazgató, a kuratórium fele, vagy az „otthontagok” egyharmada hívhatja össze.

d) A gyűlésen az igazgató, akadályoztatása esetén a rangidős jelenlevő kuratóriumi tag elnököl.

e) Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

f) Határozatképes a gyűlés a résztvevők számától füg­getlenül, ha a jogosultak 24 órával hamarabb meghívattak rá.

g) Hatáskörébe tartozik:

- a kuratóriumi bizottsági tagok felének megvá­lasztása

- az ifj. elnök, ifj. alelnök megválasztása

- döntés az ifj. elnök és a nevelő nézeteltéréseiben

- az „otthontag” cím odaítélése

- a szociális ösztöndíj havonkénti odaítélése

- az épületen belüli diákfelelősök megválasztása, leváltása

- a végzős diákok felmentése a hetes szolgálat alól (az utolsó félévben)

- a gólyabál és az évzáróünnepély időpontjának évenkénti kiválasztása

- bármilyen javaslat kuratórium elé terjesztése

- bármely kérdésben magyarázatot kérhet a kuratóriumtól

8.§. a) Az „otthontag” címet min. egy havi próbaidő lelakása után lehet elnyerni. Ezt az igazgató vagy az ifj. elnök javaslatára az „otthontagok” gyűlése adhatja meg, annak a legfőbb szempontnak alapján, hogy a jelölt milyen módon járult hozzá és illeszkedett be a Diákotthon keresztyén közösségébe. A javaslattevőnek kötelessége döntése előtt a jelölt szobatársainak véleményét is kikérni, és az esetleges eltérő véleményét indokolni.

b) A diáksággal kötött megállapodás alapján, az áhítatokon énekelt énekeket a diákság választja ki, és választhatnak az „ifjúsági énekek” közül is, de otthontagnak csak az jelölhető, aki az Erdélyi református énekeskönyvből legalább 20 zsoltár (a 216-255.énekek) első versét elfogadhatóan felénekelte vagy húsz biblia történetet (10 ószövetségi és 10 újszövetségi) hibátlanul felmond. Amennyiben a diák úgy dönt felénekelhet 10 zsoltárt és felmondhat és felmondhat 10 bibliai történetet is. Az igazgató dönti el, hogy ki énekelte fel elfogadhatóan a zsoltárokat és ki mondta fel hibátlanul a zsoltárokat.

c) Aki az „otthontag” címet elnyerte, azt csak kiköltözésével vagy fegyelmi határozat alapján veszítheti el.

d) Ösztöndíjra csak „otthontag” címmel rendelke­zők jogosultak.

e) Az „otthontag” címmel nem rendelkezők próbaidőseknek minősülnek és az igazgató fegyelmi határozat nélkül (akár indoklás nélkül is) eltanácsolhatja őket a Diákotthonból.

9.§ a) A nevelő általában felügyel az Diákotthon keresztyén szellemiségére, a rendre, fegyelemre, tisztaságra, a napirend pontos betartására.

b) Számon tartja a diákok problémáit és tanulmányi eredményeit is.

c) Tartja a kapcsolatot a diákok szüleivel és az osztályfőnökével.

d) Számon tartja a diákok személyi adatait és órarendjét, továbbá köteles a diákok délutáni foglalkozásait, hogy bármikor megmondhassa, melyik diákot hol lehetne megtalálni.

e) Megtartja az áhítatot a számára kijelölt napokon, vagy ha a kijelölt akadályoztatva van, de ő gondoskodik arról is, hogy az arra önként jelentkező diákok pontosan, színvonalasan megtartsák az áhítatokat.

f) Számon tartja és ellenőrzi a diákfelelősöket és az elvégzett munkát (szobaheteseket, a szilenciumfelelősöket, stb., és az esetleges többi feladatokkal megbízottakat). A szabálytalanságokért megbüntetheti akár a szobafőnököt is, akár diákfelelőst is, még akkor is, ha azt a szabálytalanságot valaki másnak követi el.

g) Szükség szerint, de hetente legalább háromszor ellenőrzi a szobák, szekrények, táskák, ruhák és azok zsebeit, de a diákok tisztaságát, rendjét, magatartását is.

HA HIBÁT TALÁL:

- első esetben csak a szoba figyelmét hívja fel rá

- ha három napon belül másodszor is hibát talál, a hibást szóbeli dorgálásban részesíti.

- harmadízben már a legközelebbi áhítat után nyilvános dorgálásban részesíti a vétkest. Ha ez nem elég, büntetésképpen kipakolhatja és visszapakoltatja a vétkes szekrényét, elrendelheti a folyosó, a mellékhelységek, diákkonyhák vagy a szilenciumtermek kitakarítását, felmosását, – függetlenül a hetesek tevékenységétől. Korlátlan mennyiségű járdasepréssel büntethet. Eltilthatja a Diákotthonon belüli szórakoztató programtól (pld. születésnapozás, telefonhasználat)

h) Legjobb belátása szerint elengedi, vagy nem engedi el az ifjakat a kötött programokról, figyelembe véve, hogy folyamatosan csak három órát el nem érő kimenőt adhat, és az sem terjedhet kapuzárás utánra. Minden elengedést bevezet a szolgálatos füzetébe, szükség esetén indoklással.

i) A villanyoltás utánra nyúló kimenők esetén a kimenő lejártának időpontjában köteles a bejárati ajtónál várni a hazatérő diákot, beengedni.

j) Villanyoltáskor ellenőrzi a létszámot és gondoskodik az éjszakai nyugalom megőrzéséről. Ha villanyoltás után mobiltelefonozást, számítógépezést észlel, első esetben egy napra elveszi a telefont és egy hétre kiterjedő büntetést alkalmazhat. 30 napon belül megismétlődő esetben támogatásmegvonást von maga után, harmadik esetben mindkét büntetés alkalmazható. Ha indokoltnak tartja, a vétkes diák összes készülékét elkobozhatja a fent meghatározott időre.

k) Felügyel, hogy a szombat 15 órától 20 óra 20 percig tartó vizitidőn túl más nemű látogató ne lépjen be a hálószobák folyosójára. Ez alól a diákok első fokú rokonának esetről-esetre felmentést adhat.

l) Felel a Diákotthon neki átadott vagyonáról, de a rongálásokat is ő téríti meg, ha nem tudja megnevezni a károkozót.

m) Az operatív testület által rábízott – Diákotthonnal kapcsolatos – adminisztrációs ügyekben eljár, a kért kimutatásokat idejében elkészíti. (áhítatokon-, istentiszteleteken részt vettek listája, itt töltött hétvégék, stb.)

n) Gondoskodik arról, hogy a hatosnál kisebb osztályzatot kapott diák a következő két szakóra előtt az illető tantárgyból felmondja a leckét.

10.§. a) Diákotthonunk tíz évesnél idősebb gyermekeket fogad be. A Diákotthonba jelentkező ifjakat a lehetőségekhez mérten az alábbi szempontok szerint vesszük fel: „otthontag” címmel rendelkezők abszolút elsőbbséget élveznek, egyébként a következők számítanak:

- jobb tanulmányi előmenetel, - mennél alacsonyabb életkor,

- református vallás, - rosszabb szociális helyzet. b) Beiratkozáskor, a 16 éven aluliak szülei-, felettieknél saját maguk kötelesek aláírni, hogy ismerik és elfogadják Diákotthonunk speciális szabályait.

c) Diákotthonunkból, 16 éven aluli csak szülői kérésre-, feletti saját írásbeli bejelentése után költözhet ki. A másképp távozót az igazolatlan hiányzásai alapján fegyelmivel hivatalosan is el kell távolítani.

d) Aki iskolaidőben Diákotthonunkból 15 napnál hosszabb időre kiköltözik, elveszti „otthontag” címét. Rendkívüli esetekben a operatív testülete dönt.

11.§. A diákokat minden iskolai év kezdetén – a leadott kéréseik lehetőség szerinti figyelembevételével – az igazgatóság osztja be a lakószobákba, ahol két hétig ennek a beosztásnak megfelelően kötelesek együtt lakni. A két hét eltelte után (miután már megismerték egymást és az épületet is), kölcsönös megegyezéssel, lehetőségük nyílik a szobacserélésre, tehát attól kezdve maguk válogatják össze szobatársaikat, de a szobában elkövetett ismétlődő szabálysértések esetén a kuratórium elrendelheti a szobaközösség feloszlatását s akkor a diákoknak kötelességük más szobaközösségekbe bekérezni.

12.§. Minden szoba választ magának egy szobafőnököt, akinek ez a megbízatása min. egy hónapra szól. Ő felel általában a szobáért. Ő osztja be a szobán belüli hetes szolgálatot, melyet köteles közölni a nevelővel. Önmagát is köteles beosztani.

13.§. A szobafőnöknek joga van fegyelmezés céljából a következő büntetéseket kiszabni szobatársaira: a) függetlenül a hetes tevékenységétől, a vétkessel kitakaríttathatja, rendbe tétetheti a szobát,

b) kirakathatja és rendben visszarakathatja a vétkes szekrényét, egy nap alatt max. kétszer,

c) egy napi bentlakási fogságot írhat elő. (a nevelő felülbírálhatja a szobafelelős döntéseit)

14.§. a) A Diákotthonban minden ifjú köteles hetes szolgálatot végezni. Van szobahetes, ami abból áll, hogy azon a héten az illető hetes takarítja, szellőzteti, rendezi a szobát. Minden emeletre be kell osztani konyhahetest, WC hetest, zuhanyozóhetest, kinek kötelessége azon a héten és azon a területen a tisztaság, a csend, rend, fegyelem fenntartása. A kapusszolgálat is a hetes szolgálatok közé tartozik. A kapus köteles odafigyelni és feljegyezni azt, hogy ki jön be és ki megy ki az épületből. A vendéget csak kísérővel engedheti az épületben közlekedni, ezért maga mellett tartja, míg valaki kísérőt nem talál a számára, vagy ő kíséri el, ha van, akinek arra az időre átadja a kapuskodást. A bejáratot semmiképpen sem hagyhatja nyitva, felügyelet nélkül. Ha szükséges, telefonon kérhet segítséget, vagy értesíti egy feljebbvalóját.

b) Szükség esetén más hetes szolgálatokat is be lehet állítani.

c) Minden hetes elcserélheti szolgálatát – akár csak egy napszakra, akár egész hétre, – ha talál magának helyettest, de a cserét a nevelőnél be kell jelentenie. Amennyiben a hetes, önhibáján kívül, képtelen kötelességének eleget tenni, a szobatársainak kötelessége helyette elvégezni a feladatot.

d) Az ifjúsági elnökséggel járó tennivalók (az alelnökséggel nem!), valamint a diákfelelősök teendői, hetes szolgálatnak számítanak, tehát őket – hacsak büntetésből nem – nem kell hetes szolgálatra beosztani.

e) A hetesek által elvégzett munkát a diákfelelős veszi át, minden este alaposan átnézve a rábízott területet. A beosztott hetes köteles olyan munkát végezni, mint amilyent a diákfelelős megkövetel. Ha a diákfelelős átvette a hetes munkáját, de abban a nevelő hibát talál, akkor már nem a hetes, hanem az átvevő diákfelelős kötelessége a hiba kijavítása.

Minden szilenciumteremnek van két szilenciumfelelőse, kinek kötelessége a szilenciumon a jelenléti nyilvántartás vezetése, a szilenciumteremben a tisz­taság, a csend, rend, fegyelem fenntartása. A könyvtárnak is van két könyvtárfelelőse, akik a könyvek nyilvántartása, rendezése mellett a könyvtárban felelnek a tisz­taság, a csend, rend, fegyelem fenntartásáért. A számítógépteremnek is két felelőse van, akik a tisztaság elkészítése és fenntartása mellett, felelnek a számítógépekért is, náluk a csend, rend, fegyelem fenntartása azt is jelenti, hogy ha kérik, segítenek a gépek kezelésében, de szilenciumidőben senkit sem engednek a gépeken játszani, levelezni, zenét hallgatni, filmet nézni.

Amennyiben a nevelő hibát talál a szilenciumteremben, könyvtárteremben, számítógépteremben, a hibát az ottani felelősök közül az köteles kijavítani, akit a hiba észlelésekor a nevelő ott talált.

f) A hetes szolgálattal kapcsolatos bármely panaszt (mind a szolgálati sorrend, mind a munka minőségére vonatkozót) első fokon az ifj. elnök bírál el. Ha a panaszost ez nem elégíti ki, írásban a igazgatósághoz.

a) Hétköznap Szombat és péntek délután
630 – ébresztő,villanygyújtás, mosakodás, stb. 800- ébresztő, stb.
630– 745-ig reggeli 845 - reggeli
745– 900-ig kapuzárás 915– 1115 szilencium
1400– 1630 - ebéd 1115– 1125 - szünet
1600–1730 - szilencium 1125– 1230-ig szilencium
1730–1740 - szünet 1300 - ebéd (pénteken 1530-ig)
1740– 1850 - szilencium 1330 - szabad program
1900 - vacsora 1900 - vacsora
1925- fél órás esti áhítat 1925- fél órás esti áhítat
2015- szabad program 2015- szabad program
2100 - ajtózárás 2200 - ajtózárás
2130 - lefekvés/takarítás 2230 - lefekvés/takarítás
2200- villanyoltás 2300- villanyoltás

 

c) Vasárnapi rögzített programok. (Az ezeken kívüli idő az szabad program)
830 - ébresztő
845- reggeli
1100 - istentisztelet
1400– 1630 - ebéd
1300 - ebéd és vacsorakiadás
? - hideg vacsora
1945 - esti áhitat
2100 - ajtózárás
2130 - lefekvés/takarítás
2200 - villanyoltás

 

? - mindenkinek kedve szerinti időpontot jelent

d) Az épületbe napraforgó és tökmagot, cigarettát, alkohol tartalmú italt, rágógumit behozni tilos!

e) Élelmiszert csak az erre a célra kijelölt helyen szabad tartani. A hálószobákba bevinni semmilyen élelmiszert (sem édességet, sem gyümölcsöt, sem üdítőt) nem szabad. Enni csak az étkezdékben engedélyezett.

f) Hétköznapokon háromnegyed nyolcra minden diák köteles elhagyni a hálószobáját, elmenni iskolába, vagy leülni tanulni. Háromnegyed nyolc és kilenc óra között diák csak igazgatói engedéllyel léphet át a bejárati ajtón. A betegeket is háromnegyed nyolc előtt kell jelenteni ahhoz, hogy engedélyt kaphassanak a szobában maradáshoz.

g) Mindenki köteles távozását és érkezését a kapussal személyesen is közölni. Ha valaki nincs beírva a kapusfüzetbe, vagy a neve mellett nem szerepel a távozása, illetve érkezése időpontja, másnap hivatalból – gyakorlás céljából – kapus szolgálatot teljesít.

h) Az esti áhítat után, hétközben és hétvégén is, az 5-8. osztályos diák csak nevelői engedéllyel hagyhatja el az épületet!

i) Hétköznapokon 2130 órától 2230-ig a WC-re menni tilos. (péntek-szombaton ez egy órával később lép hatályba.) Aki ezt nem képes betartani, az csak a földszinti WC-t használhatja, de ez az esetnek megfelelő büntetéssel jár.

j) Hétköznapokon 2130 órától (péntek-szombaton 2230-tól) 530óráig tilos zuhanyozni és a diák-konyhákat használni, de a nevelő – indokolt esetben, pl. a szolgálatosoknak – erre engedélyt adhat.

k) A szokványos karóra kivételével a fiuk nem viselhetnek ékszert vagy bármilyen – nem ruhának minősülő tárgyat. Nem használhatnak hajzselét sem semmilyen könnyen észrevehető kozmetikai szert. Műveltségükkel, sportosságukkal, lovagiasságukkal, tisztaságukkal kell kitűnniük, nem a magukra aggatott, kent dolgokkal.

l) A nevelőnek jogában áll a lányok sminkjébe, öltözködésébe beleszólni.

m) Nagy értékű elektromos eszközöket, hangszereket, stb. be kell jegyeztetni a nevelőnél; nagyobb mennyiségű készpénzt ajánlott letétbe helyezni a nevelőnél.(300 Ron)

16.§. a) A délutáni, az esti és a hajnali tanuláskor is külön teremben tanulnak a fiuk és a lányok.

b) Mindkét szilencium ideje alatt mindenki köteles magában, és csak a tananyaggal foglalkozni. Tankönyvön, füzeten kívül más nem lehet előtte.

c) A csoportos tanulás a szilencium szünet utáni szakaszában engedélyezett. Ehhez külön helységet kérhetnek a nevelőtől.

d) Az esti villanyoltás után csak az I. emeleti szilenciumteremben (a lányok számára) és a földszinti szilenciumteremben (a fiuk számára) éghet a villany, – hogy ott, aki még tanulni akar, tanulhasson, – de ezt a póttanulást a nevelőnél külön be kell jelenteni, a szilenciumfüzetbe beírni. Az esti tanulás nem engedélyezett az 5-8. osztályos diákok számára! Indokolt esetben kérelmezheti a diák, de akkor is csak a jóváhagyott időpontig lehetséges.

e) Aki a nap során bármely szórakoztató programra kérezett, az semmiképpen-, a többiek abban az esetben tanulhatnak a lefekvési idő után, ha 2130-ra beültek a szilenciumterembe. A szolgálatosak 22 05 órakor ülhetnek be esti tanulásra. Kijönni csak 2205 órakor, 2300 órakor, vagy 2330-tól bármikor lehet. A hajnali tanulás legkorábban 5 órától bármikor kezdődhet.

f) Hétvégén, villanyoltás után csak az tanulhat, aki a nap során semmilyen szórakozási programban részt nem vett. Kivételt képeznek azok, akik engedéllyel tartózkodtak a városon kívül, vagy városon belül kulturális eseményen vesznek részt.

g) Akinek a villanyoltás utáni tevékenysége, közlekedése megzavarja a lefeküdteket, azt el kell tiltani a villanyoltás utáni fennmaradástól.

17.§. Ajtózárás után csak igazgatói engedéllyel szabad a Diákotthon területét elhagyni.

18.§. a) Tévézni, filmet nézni, rádiózni, zenét hallgatni vagy zenélni, a konyhában főzőcskézni, mosni, takarítani, fürödni, csak a napirendben „szünet” vagy „szabad program”-nak feltüntetett időben szabad. (természetesen kivétel ez alól az ébresztő és az iskolába indulás, valamint az iskolából jövet és szilencium közötti idő.) A nevelőnek azonban joga van ilyesmire rendkívüli engedélyt adni, de ezt be kell jegyeznie és indokolnia a szolgálatos füzetébe. Rendkívüli helyzetben a nevelő engedélyt adhat a második szilencium alatt a következőkre: fürdés, mosás, takarítás

b) Ha este villanyoltás időpontjáig nem fejeződik be a már megkezdődött film vagy társasjáték, és remélhetőleg egy félórán belül véget ér, az ezen részt vevők lefekvése kitolható a film/játék végéig, ha ezt a nevelő megengedi.

19.§. a) A három órás, vagy annál hosszabb kimenőt legalább 24 órával hamarabb, írásban kell kérvényeznie a diáknak, s azt elbírálni az igazgató hatásköre. Ugyan ez vonatkozik az este 23 óra után nyúló kimenőkre és minden a város közvetlen környezetét elhagyó programra.

b) A 9-12. osztályos diákok félévente egy alkalommal kérhetnek éjfélig kimenőt. Az esetleges második kimenőt csak indokolt esetben engedélyezi az igazgató. Az érettségizők ezen felül még két alkalommal kérhetnek éjfélig kimenőt, hogy az osztályfőnökük és a kedvenc tanáruk búcsúéneklésén részt vegyenek.

c) Éjfél utánra nyúló kimenőt csak az érettségizőknek engedélyez az igazgató, hogy a maturandusbálon és az érettségi banketten részt vehessenek, de ezt is csak azoknak, akiket ilyen szempontból megbízhatóknak ítél.

d) Hét napon belül max. két áhítatról lehet elkérezni, de csak azzal a feltétellel, hogy ha az abban a hónapban megtartott áhítatok több mint felén részt vesz a diák.

20.§. Diákjaink, iskolaidőben, csak abban az esetben tölthetik kint a városban az éjszakát, ha a szülő saját maga viszi el a gyermekét, vagy ezt, indokolt írásbeli kéréssel kérik, megnevezve és személyi iratokkal igazolva azt a felnőtt személyt, aki a diákért arra az éjszakára felelősséget vállal.

21.§. Iskolaidőben, hétvégeken hazautazhatnak a diákjaink, azzal a feltétellel, hogy – függetlenül attól, hogy hány hétvége van abban a hónapban – minden hónapban egy teljes hétvégét a Diákotthonban kell tölteniük. Nem számít teljes hétvégének, ha a diák pénteken 15 óra és hétfő 7 óra között, folyamatosan két óránál hosszabb, diákotthonunktól független rendezvényen vesz részt, elhagyja a város területét, vagy hiányzik a közös programról vagy a vasárnapi közös istentiszteletről. A hétvége ahhoz a hónaphoz számítódik, amelyikhez a szombati nap tartozik.

22.§. Évente három rendezvénye van a Diákotthonnak, amelyről ha hiányzik a diák, akkor őt kiköltözöttnek kell tekinteni. A három kötelező rendezvény: gólyabál, csendes napok, évzáróünnepély. A gólyabál és az évzáróünnepély időpontját az „otthontagok” gyűlése határozza meg és hirdeti ki, legalább 15 nappal korábban.

23.§. Diákotthonunk fegyelmi rendje a következő: Amennyiben lehet, jutalmazással kívánjuk a fegyelmet fenntartani.

a) A jó magaviseletű otthontag diákjaink között ösztöndíjat osztunk a következők szerint: 9,50 feletti médiások teljes, 9 és 9,50 közöttiek háromnegyed, 8,50-9 közöttiek fél, 8-as felettiek negyed ösztöndíjat kapnak. Az első félévben az előző év médiáját, később az első félév médiáját vesszük alapnak. Kilencedikeseknél első félévben a nyolcadik osztályt záró média és a felvételi médiájának a középarányosát vesszük figyelembe.

b) A teljes ösztöndíjas nem köteles részt venni a szilenciumokon. A háromnegyed ösztöndíjas csak egy – lehetőleg az első (szünet előtti) – szilenciumon köteles részt venni.

c) A két legjobb iskolai eredményt elért diáknak, – amennyiben az év folyamán semmiféle fegyelmi esete nem volt és példás magaviseletet tanúsított, – jutalomképpen érdem ösztöndíjban részesülhet. A bármiben legkiemelkedőbb eredményt felmutató, – hasonlóan példás magaviseletű – diákunk ugyanilyen jutalomban részesülhet.

d) Minden diákunk minden hónapban kap egy, az ösztöndíjtól független, általános támogatást (szubvenciót), és évente min. háromszor, ingyen ruhaosztásban részesül. Ezek részben vagy egészben, büntetésképpen, megvonhatók.

e) Azoknak, akik más forrásból jelentős támogatást kapnak, az általunk adott támogatásukat esetről-esetre a kuratórium határozza meg.

f) Minden félév legelején kifüggesztjük a felhívást, hogy iratkozzanak fel bármilyen pótórára, és amiből összegyűl 10 jelentkező, abból ingyenesen biztosítjuk számukra a szakoktatót, de a jelentkezők számától függetlenül diákotthonunk minden lakójának ingyen biztosítunk szaktanár által tartott matematika, román és angol pótórákat. Ha egy diák feliratkozott ezekre a pótórákra, akkor az, számára egy fél évig kötelező. Csak az igazgató engedheti el a feliratkozott diákot a pótóráról, és ha a diák ilyen engedély nélkül hiányzik, 30 lej óradíjat köteles kifizetni.

24.§. a) A fegyelmezés módja és fokozatai:

I. a nevelő szóbeli figyelmeztetése.

II. társaság előtti figyelmeztetés.

III. konkrét büntetések.

IV. az igazgató figyelmeztetése.

V. a szülők értesítése és a szülők általi intés kérése.

VI. írásbeli megrovás, mint utolsó figyelmeztetés.

VII. kicsapás.

b) Súlyos esetekben az egyes fokozatok átugorhatók.

25.§. Diákotthonunkban fegyelmezheti az idősebb diák a fiatalabbat, a szobafőnök a szobatársakat , a nevelő és az ifjúsági elnök az összes diákot, az igazgató a teljes Diákotthont, a operatív testület a teljes Diákotthont ; az RDA elnöksége a munkaközösséget; az RDA elnöksége az Egyházkerület fegyelmi hatáskörébe tartozik.

26.§. a) Az idősebb diák, ha rendetlenséget észlel a fiatalabbnál, azt utasíthatja a mosakodásra, cipője kitakarítására, ruhája kimosására, rendbetételére, bármelyik holmija megjavítására, rendbetételére, a rend, fegyelem fenntartására.

b) Akár a fegyelmező, akár a fegyelmezett panaszra lát okot az utasítás, fegyelmezés jogosságát vagy annak végrehajtását illetően, a bepanaszolandó szobafőnökéhez fordulhat, mint közvet­len felsőbb fórumhoz. Ha ezzel sincs megelégedve, a nevelőhöz, utána az ifj. elnökhöz, majd az igazgatóhoz, végül – írásban – a kuratóriumhoz. Ez az út nem járható a hivatalból kiosztott feladatok esetén, azt a 14.§.f) szabályozza.

27.§. Amennyiben a szabálysértés (vétség) elkövetője isme­retlen, – ha az a szobában történt – a szobában lakók felelnek érte, vagy ha a szilenciumteremben, akkor az éppen ott szolgála­tos hetesek a felelősek. Őket kell tehát tettesnek tekinteni és úgy büntetni.

28.§. Aki észleli a társa fegyelemsértését, és nem próbálja meg azt tőle telhetően megakadályozni, az, mint bűnrészes büntetődik.

29.§. Az igazgatónak jogában áll folyamatosan háromhavi ösztöndíjat + általános támogatást megvonni és írásbeli megrovást adhat.

30.§. Az igazgató tanács dönt a kicsapás felől.

31.§. a) Aki a kirótt büntetést nem, vagy rosszul hajtja végre, az a duplájával büntetendő.

b) A gyakrabban ismétlődő kihágások hatványozottan büntetendők.

32.§. Konkrét büntetések:

a) Az áhítatot kezdő és záró ének között bemenni vagy kijönni tilos, a késő tehát igazolatlan hiányzónak számít. Aki egy hónapon belül kétszer – késéses miatt igazolatlannak számító - igazolatlanul hiányzik az áhítatról, a szilenciumról – az hétvégi bentlakási fogsággal büntetendő.

b) Az áhítat stb.-ről való háromszori - késéses miatt igazolatlannak számító - igazolatlan hiányzás a hétvégi fogságon felül még fél havi általános támogatás megvonást vagy egy ösztöndíj-kategóriával való leszállítást is maga után von arra a hónapra.

c) Az áhítat stb.-ről való négyszeri - késéses miatt igazolatlannak számító - igazolatlan hiányzás – egy hónapon belül – írásbeli megrovást von maga után.

d) Időbeni pontatlanság – ha nem szándékos – I. fokú büntetéssel jár.

e) A szobabeli rendetlenség II. fokú büntetéssel jár.

f) A szombati húszperces vizitidőn túl, más nemű láto­gató fogadása a szobában (a nevelő engedélye nélkül akár a családtagé is), vagy belépés a másik nem folyosójára, VII. fokú büntetéssel (kicsapás) jár.

g) A 19.§.a) havi egyszeri megsértése V. fokú büntetést, kétszeri megsértése VI. fokú büntetést, háromszori megsértése már VII. fokú büntetést (kicsapást) von maga után.

h) A 19.§.d) és a 21.§. megsértése az arra a hónapra járó minden anyagi támogatás elvesztésével jár. Az igazgató indokolt esetben félévente max. háromszor megengedheti, hogy a diák az elmaradását a rákövetkező hónapban pótolja és így mentesüljön a támogatás elvesztésétől.

33.§. a) A IV. vagy súlyosabb büntetés egy hónapig megfoszthat az engedménykérés lehetőségétől. (Az egy hónap, az nem naptári hónapot, hanem folyamatosan számított harminc napot jelent.)

b) Aki valamely tantárgyból ismétlőre (bukásra) áll, az – amíg ki nem javítja – semmiféle engedményt nem kérhet.

VÉGE